Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A szervezett bűnözés Magyarországon

 1)     1975-1980. közötti időszak: a magyarországi szervezett bűnözés kialakulását elősegítő tényezők

Belső tényezők

-         gazdasági reform (új gazdasági mechanizmus néven) határásra az országban kezdett kialakulni egy kisiparos, kiskereskedő réteg (butikos, lángossütő), amely réteg kezdett több értéktárgyat tartani az otthonában. Mivel az emberek több értéktárgyat tartottak a lakásban, kezdett megjelenni a szervezett jellegű lakásbetörések (munkamegosztáson alakuló bűnözői csoportok kezdtek megjelenni)

-         a gazdasági reform másik hatása: a határátlépés kezdett liberalizálódni és ezzel párhuzamosan a csempészet mint bűncselekmény kategória kezdett elszaporodni (Jugoszláviából különböző lemezeket, rumpuncs stb. nagytételekben csempészték).

Külső tényezők

-         a határátlépés liberalizáció miatt hazánkban is kezdtek megjelenni a külföldi bűnelkövetők (az akkori szocialista országokból: szerb, lengyel, szlovák bűnözői csoportok), már a 70-es években megjelentek Albániából a fegyvercsempészettel foglalkozó bűnözői csoportok,

-         bizonyos terrorista körök – az akkori pártvezetés tudtával – nálunk pihent.

 

2)     1980-1990. a szervezett bűnözés tényleges megjelenése hazánkban

A szervezett bűnözés megjelenésének okai

 

a)     A jövedelmi viszonyok diferenciálódása

A 80-as évek elejére gazdaságilag megrendült az ország, kiderült, hogy az a beruházási politikai, amit az akkori „elvtársak” diktáltak, teljesen elhibázott volt (vas és acél országa). Magyarország a 80-as évek elején a fizetőképtelenség szélére került. Ennek ellensúlyozására az akkori vezetés újabb liberalizációt hajtott végre, kezdett megjelenni a „háttér gazdaság” vagy „árnyékgazdaság”; megjelentek a másod-, harmad-, negyedállások. Kezdett kialakulni egy olyan réteg, akiknek a jövedelmi viszonyai javultak (gmk-zás). Ennek következtében megindult a lakosságon belül a jövedelmi viszonyok differenciálása (gazdagabbak-szegényebbek).

 

A regisztrált bűnözés

F      1981-ben 130.000 bűncselekményt regisztráltak,

F      1989-re ez a szám 225.000-re nőtt – különösen a vagyon elleni bűncselekmények aránya nőtt meg drasztikus mértékben.

 

A 80-as években a rendőrség felderített egy olyan ügyet, amit presztízs fedőnéven folytatott. Ennek eredményeként olyan bűnözői kört fogott meg a magyar rendőrség, amire illettek a szervezett bűnözés általános ismérvei (pl. állandó védőkkel jártak el, kapcsolataik voltak amerikai bűnözői csoportokkal). A legnagyobb bűnügy volt 1984-ben a képzőművészeti múzeum kifosztása (közepes karrierű olasz bűnözői csoport egy görög milliomos megbízásából lopta el a képeket).

 

b)     A bűnelkövetők behatolása a legális gazdaságba

A 80-as évekre jellemző még, hogy a bűnelkövetők behatoltak a legális gazdaságba. A bűnözői köröknek az érdeklődése a különböző szórakoztató-vendéglátó egységek iránt nőtt meg, és az volt az akkori idők szabálya, hogy ezeket a vendéglátóipari egységeket – amik vagy állami vagy szövetkezeti tulajdonban álltak – ún. szerződéses bérletbe (gebinbe) adták ki, és ezeket a szerződéses bérleteket liciteljárás során adták ki a leendő bérlőnek. Az árverésen az vehetett részt, aki büntetlen előéletű volt, így a börtönviselt embernek meg kellett bíznia valakit, hogy helyette ott részt vegyenek (strómanok). A strómanok mögött valójában a bűnözői körök álltak, akik pénzüket ezekben a vállalkozásokban legalizálták.

Ezek az árverések sokszor fiktív árverések voltak – előre meg volt beszélve, hogy ki fog nyerni.

Ebben az időszakban a fővárosi szórakozó helyek jelentős része átkerült az alvilág fennhatósága alá.

 

c)     Játékautomaták, pénznyerőgépek megjelenése

Szintén a 80-as években jelentek meg a játék automaták (pénznyerő-automaták). Ezek komoly bevételeket jelentettek. A 90-es évek elejéről van csak adat, de ebből lehet következtetni a 80-as évekre. 92-ben 20-30.000 ilyen játékautomata volt üzemben tartva, engedéllyel viszont mindössze 4.500 működött.

Illegális működtetés miatt – több hónapos eljárás után – 5-10.000 forintra büntették, egy napi bevétel viszont 50-60.000 forint volt.

Kezdett elterjedni, hogy a bizonyos bűnözői vezetők testőrökkel járkáltak, kezdett általánossá válni a főnök körül kialakuló klikk.

 

3) Szervezett bűnözés a rendszerváltás időszakában (1994-95)

1990-ben 341.000 bűncselekményt regisztráltak (egy év alatt megnőtt 100.000-rel). Ami szembetűnő volt, hogy nemcsak a vagyonelleni, hanem az életelleni bűncselekmények száma is megnőtt (eldurvulás volt megfigyelhető a bűnözésben).

 

A bűnözési helyzet megváltozását elősegítő belső tényezők

a)     a szervezett bűnözésnél mindig gazdasági szálat kell keresni: Magyarországon azzal magyarázható, hogy a 90-es években lezajlott a köztulajdonban lévő termelőeszközök magántulajdonba adása (privatizáció), ahol jelentős hadállásokat szerzett a szervezett bűnözés (20 étterem 1 forintért),

b)     az emberek jelentős része a privatizáció kapcsán elveszítette munkahelyét, megszűntek a munkásszállók, kezdtek megjelenni a hajléktalanok, ezáltal megszaporodott a megélhetési bűnözés is,

c)     a rendőri szervek kezdtek elbizonytalanodni, a rendőrség a rendszerváltás előtt sokszor átlépte a törvényesség küszöbét, eddig ezt lehetett büntetlenül csinálni, azonban 90 után a jogállami büntetőeljárás tükrében erre már nem volt lehetőség, át kellett állni,

 

 

Külső tényezők

A globalizáció hatása Magyarországon is kezdett megjelenni (mind a közlekedés, mind az infrastruktúra területén), a bankoknál a pénzpiaci műveletek kezdtek átalakulni számítógép alapúra, ami magával hozta a számítógépes bűnözés megjelenését.

 

A szervezett bűnözés megjelenésének három nagy területe

F      ásványolaj kereskedelem (olajbűncselekmények),

F      szervezett gépjárműlopások,

F      adósságbehajtással, védelmi zsarolással kapcsolatos bűncselekmények.

 

Olajbűncselekmények

Szintén gazdasági oka volt. A mindenkori magyar kormányzat koncepciója az volt, a háztartási tüzelőolaj árát a világpiaci árnál olcsóbban adta az állam (az állam támogatta a terméket). Gyakorlatilag a bűnözői körök ezt az ártámogatást próbálták megkaparintani (jegyhamisítások, olajszőkítés stb.). Ez a bűncselekmény döntően Békés, Bács-Kiskun megyére specializálódtak, ugyanis az alföldön volt nagy tárolókapacitás.

 

Szervezett gépjárműlopás

1995-ben Budapesten a felderítési arány 5,9% volt (kicsi volt a lebukási kockázat, megérte csinálni). Ennek oka az volt, hogy a gépjármű igazgatás szabályait hanyagon kezelték, ennek a következménye, hogy ma hatszáz igazolás kell az autóhoz.

 

A bűnözői csoportok típusai (erőszakipari bűnszervezetek hazánkban)

1)     Alulról építkező bűnszervezet

Általában volt egy kemény mag, akik olyan fiatalok voltak, akiket az italozás, randalírozás, éjszakai garázdaság jellemezte őket. Ezen csoportok uzsorakölcsönökkel, szórakozóhelyek védésével, ill. ingatlanügyekkel foglalkoztak.

2)     Felülről építkező erőszakipari bűnszervezet

Alapvetően bűnelkövetési célra hoznak létre gazdasági társaságokat (pl. autókereskedés, kaszinó stb.). Hitelt adtak valakinek, nem tudta visszaadni, elvesztette az ingatlanát.

3)     Területi hegemóniára törő bűnözői csoportok

Ezek igyekeznek a saját kriminális hírnevüket propagálni (milyen kemény módszereket alkalmaznak, milyen szigorúak stb.). Ezek általában igazságtétellel foglalkoznak (mondhatni „mediátorok” mint problémamegoldók).

 

A bűnözés kifutását elősegítő háttértényezők

1)     Polgári peres eljárás: az igazságszolgáltatás rendkívül lelassult a rendszerváltás után (több évig tartott a per és még végre is kellett hajtani) – ennek hatására jelentek meg az adósságbehajtó társaságok, személy és vagyonvédelmi vállalkozások, amelyek egy része kitapinthatóan kapcsolatban állt bizonyos bűnözői körökkel.

2)     Cégnyilvántartás: a régi Gt. eléggé nehézkesen funkcionált, ezért előfordult, hogy a céget be sem jegyezték és már megindult ellene a felszámolási eljárás.

3)     Ingatlan-nyilántartás: egy átlagos tulajdonbejegyzésre 5 évet kellett várni, ami rengeteg visszaélésre adott lehetőséget az élelmes személyek számára.

 

 

 

Rendőrség

A rendőri munka kétségtelenül a legalapvetőbb állampolgári jogokat érinti, ezért különleges biztosítékokkal kell körülbástyázni. Ezzel szemben a magyar rendőrségi törvény megalkotásakor abból indult ki a jogalkotó, hogy a rendőri munka elve egy jogkövető, törvényes munka, így ott nem kell számítani visszaélésszerű joggyakorlásra, ezért nem kell plusz garanciákat beépíteni (nagy hiba volt azt gondolni, hogy a rendőrségnél nincs deviancia).

 

1) Az amerikai kutatások azt mutatták, hogy a rendőrség mint foglalkozási csoport nagymértékben torzíthatja az írott jogot, és a ténylegesen érvényesülő jog forrása a rendőrségi szokásokban és nem a törvényekben keresendő. A rendőr sokszor egyfajta ellenséget lát a társadalom (potencionális bűnelkövető). A probléma az a demokratikus államok rendőri munkájában, hogy ellentmondás érzékelhető atekintetben, hogy

-         a rendőrségtől elvárja a politikai hatalom, hogy eredményes legyen, rendet tartson,

-         másfelől mindezt törvényesen tegye.

A törvényesség és az eredményesség között sajnos sokszor konfrontáció van, ugyanis a rendőrök sokszor úgy vélik, hogy a törvények túlságosan megkötik a kezüket – ha a bűnözők megsértik a jogot, akkor a rendőrségnek sem kell következetesen ragaszkodni a szabályokhoz, mert ezzel a bűnözőkkel szemben hátrányba kerül (kell egy vallomás, kiszedjük belőle).

 

A magyar Be. szerint 8-9 bűncselekmény esetében nincs arra lehetőség, hogy valakit előzetes letartóztatásba helyezzenek, tehát ezen kívül bármikor, bárkit be lehet rakni előzetesbe.

 

Egyes kutatók szerint van egyfajta sajátos „zsarukultúra”, ami sokszor a felettesek által a beosztott rendőröknek diktált elvárásokban jelenik meg, vagyis a rendőr lehet, hogy nem lenne erőszakosan fellépő, de elvárják tőle („legyél kemény, mutasd meg”). Sokszor a brutalitás nem magának a rendőrnek a személyéből fakad, hanem a főnök, a rendszer elvárásainak próbál megfelelni.

 

2) Korrupció

A rendőrség az a testület, amelyik a leglátványosabban testesíti meg a közhatalmat. Ha ez a testület azt üzeni a társadalomnak, hogy nem kell betartani a törvényeket, azokat át lehet hágni, vannak egyenlőek és kevésbé egyenlőek (nem jó ha ilyen kép alakul ki).

 

3) Diszkrimináció

Sajnálatosan a joggyakorlatban megjelenik a diszkriminizáció.

 

50 tétel: Bűnmegelőzés

 

A bűnmegelőzés Magyarországon sokáig mostoha gyerekként kezelt terület volt. Két terület, ami ma komolynak mondható: a bűnmegelőzés és az élet ellenes bűncselekmények.

 

Bűnmegelőzéssel az tudna igazából jól foglalkozni, akinek komoly szakmai gyakorlata van, több 10 évet lehúzott a rendőrségnél és tapasztalatait átadhatná.

 

1)     A helyi bűnmegelőzésre kell koncentrálni

A bűnmegelőzésnek Amerikában egy olyan irányzata alakult ki, ami azt vizsgálta, hogy a bűncselekmények elkövetői honnét származnak. A vizsgálatot azt mutatták, hogy a bűncselekmények döntő részét 60-70%-át helyi lakosok követik el. Ha ez így van, akkor célszerű a helyi bűnmegelőzésre koncentrálni.

 

Erre a felismerésre alapozva kiadtak egy bűnmegelőzési irányzatot, gyakorlatot, amit közösségi rendőrség vagy közösségi bűnmegelőzés néven hívnak. Ez rendkívül nagy sikert tudhat magának. E sikerhez az is hozzájátszott, hogy Amerikában jelenleg csökken a bűnözés, amelynek okai

a)     a 90-es években az akkori liberális kormányzat egy olyan törvényt fogadott el az erőszakos bűncselekmény elkövetőiről, hogy „harmadszor a padlóra kerülsz”, vagyis ha valaki 3-szor követ el erőszakos bűncselekményt, akkor a harmadik után automatikusan életfogytig tartó börtönbüntetésre lehet ítélni (ehhez az is hozzátartozik, hogy a 90-es évek közepén 200 új börtönt építettek Amerikában),

b)     az amerikai korösszetétel úgy alakult a 90-es években, hogy viszonylag csökkent a fiatalok száma, és a fiatal felnőtteknek a legnagyobb a bűnelkövetési aktivitása.

 

2)     Partneri kapcsolat a rendőrséggel

Az amerikai „betört ablakok elmélet” abból indul ki, hogy ha valahol egy ablakot betörnek és ezt azonnal nem üvegezik be, akkor a következő ablakot könnyebben kitörik. Tehát ha valahol megindul egy társadalmi lecsúszás és az ellen nem lépnek fel azonnal, úgy elburjánzik a bűn, hogy már nem lehet visszafordítani a dolgokat.

 

Ez a bűnmegelőzési irányzat egy cselekvési modell, ami olyan rendőrséget testesít meg, amelyik a lakossággal és a helyi vezetéssel élénk, élő együttműködésben, partneri kapcsolatban áll.

 

Azt mondják, hogy tegyük át a kontrollt az önkormányzati szféra felé (helyi bűnmegelőzés) és döntsenek ott.

 

Jellemző erre a rendőrségre, hogy

-         általános problémamegoldó szervvé lép elő,

-         decentralizált struktúrát kíván meg (nincs akkora hatalma a központnak, ezért nem tetszik a vezetőknek),

-         a rendőrség vizuálisan jobban látható („legyen meg a rendőr kapcsolata az emberekkel”).

 

3)     Konfrontatív bűnmegelőzési modell

Ennek elméleti alapja a racionális választás elve: a bűnöző, amikor elkövet egy bűncselekmény költség-haszon elemzést végez. Ezért meg kell emelni a bűnözés költségeit (büntetési tétel megnövelése). Erre az elméleti alapra – szintén Amerikában – két bűnmegelőzési modell és gyakorlat alakult

a)     az őszinteség visszarettent: veszélyeztetett fiatalokat elvittek börtönbe, azt remélték, ha látják milyen a helyzet, majd visszarettenti őket a bűncselekmény elkövetésétől – e fiatalok nagy része bűnöző lett,

b)     csizmatáborok: erőszakos bűncselekmények elkövetői kapnak egy lehetőséget, hogy egy néhány hónapos csizmatábor kiállása után kedvezményesen szabadulhat (ez önkéntes, aki abbahagyja, elesik a kedvezménytől). Nagy fizikai próbát kell kiállniuk – úgy gondolják, ha valaki ilyen sokkot kap meggondolja, hogy visszakerüljön-e – itt felemás a siker, 50%-a visszaeső annak, aki ezt megjárta.

 

4)     Szituatív bűnmegelőzés

Ennek a modellnek két elméleti alapja van

a)     Védhető tér elmélet

Egy területi egység lakóit arra kell rávenni, hogy felelősséget érezzenek a saját lakókörnyezetük iránt (maguknak érezzék azt).

b)     Rutincselekvény elmélet

Bűncselekmény létrejöttéhez három tényezőnek az együttes fennforgása szükséges

-         elkövetési tárgy,

-         tettes,

-         ne legyen olyan eszköz vagy személy, aki/amely a bűncselekmény létrejöttét megakadályozná.

 

A gyakorlatban ez úgy jelent meg

-         jobb közvilágítás, jobb térfigyelő rendszerek

-         forró pontokra koncentráló rendőrség: a vészhívások több mint fele egy szűk területről érkezik a rendőrséghez, ezért azt gondolták, hogy e szűk helyre koncentrálva kell a bűnözést felszámolni. Ez az elgondolás azért hibás, mert nem a bűnözést szünteti meg, hanem csak földrajzilag eltolja.

 

5)     Áldozatorientált bűnmegelőzési modell

A potencionális sértettet tájékoztatjuk, felhívjuk a figyelmét a veszélyekre (Amerikában óvodákban alkalmazzák, hogy a gyerek merjen szembeszállni a pedofil elkövetőkkel).

 

Nem kell a 12., 13., 14., 16., 17., 39., 40., 41. tétel

Vizsga 40 perc, 3 kifejtős kérdés pl.

-         magyarországi szervezett bűnözés jellemzői

-         Terrorizmus elleni küzdelem

3 rövid kérdés

-         szimbólikus interakció elmélete,

-         erőszak fogalma,

-         mi a jellemzője a regresszív pedofil elkövetőnek.



Magyarországon 1965-től regisztrálják a bűncselekmények számát.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.