Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A bűncselekmény fogalma

2010.12.16

A büntető jogtudományban még nem sikerült egységesen elfogadott bűncselekményfogalmat alkotni. Anélkül, hogy megtárgyalnák az ezzel kapcsolatos tudományos polémiákat, nézzük meg, hogyan definiálja a hatályos Btk. a bűncselekmény fogalmát. Eszerint bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli.

  Bűncselekmény tehát „cselekmény” lehet, amely magában foglalja mind a tevés, mind a mulasztás fogalmát. Vannak olyan bűncselekmények, melyek mind tevékenységgel, mind mulasztással elkövethetőek (például éppúgy emberölés, ha a szülő rendszeresen nem eteti meg egyhónapos gyermekét, aki emiatt éhen hal, mint ha kidobná a tizedik emeletről). Vannak olyan cselekmények, amelyek csak tevéssel valósíthatóak meg (például a lopás csak elvétellel valósítható meg), míg olyanok is, melyek csak mulasztással (például segítségnyújtás elmulasztása.

  További fogalmi elem a tényállásszerűség. Ez azt jelenti, hogy meg kell vizsgálni, hogy az adott cselekmény kimerítette-e a Btk. különös részében található bűncselekmények törvényi tényállásainak valamelyikét. Amennyiben a válasz nemleges, nem beszélhetünk bűncselekményől. A büntetendőséget (másképpen a büntetni rendeltséget) szintén a bűncselekmény fogalmi elemének tartják. Ez összefügg a nullum crimen sine lege elvével is.

  Fogalmi elem továbbá, hogy a cselekmény veszélyes legyen a társadalomra. A Btk. meghatározása szerint társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely a Magyar Köztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti. Ez egyrészt jogalkotási kategória, hiszen a jogalkotó azért nyilvánít egy cselekményt bűncselekménynek, mert az adott cselekményt veszélyesnek tartja a társadalomra. Másrészt a jogalkalmazó (a bíró) is értékeli a büntetés kiszabása kapcsán. Szoktak emellett beszélni az elkövető társadalomra veszélyességéről, amely szintén büntetéskiszabási kategória.

  Fogalmi elem továbbá az elkövetés bűnös jellege, vagyis a szándékos vagy gondatlan elkövetés.

Bűntett és vétség

Az egyes bűncselekmények súlyuk, jellegük, erkölcsi színezetük, társadalomra veszélyességük miatt annyira eltérnek egymástól, hogy nem lenne célszerű azonos megítélésben részesíteni elkövetőiket. Ezt az eltérést indokolt a bűncselekmény elnevezésében is kifejezésre juttatni. A francia Code Penal (1810) a bűncselekmények három csoportját különböztette meg: bűntettek (legsúlyosabb bűncselekmények), vétségek (enyhébb cselekmények), kihágások (bagatell cselekmények). Az 1878. évi Csemegi kódex ezt a mintát vette át. Az 1950. évi II. törvény csak bűntettet és kihágást különböztetett meg, majd az 1955-ben megszűnt a kihágások kategóriája is. Lényegi változás 1971-ben következett be: ekkortól kezdve a bűncselekmény bűntett vagy vétség. A hatályos Btk. szabályozása szerint bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre a törvény két évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli el. Minden más bűncselekmény vétség.

Jelenleg is létezik azonban egy harmadik kategória, a szabálysértések kategóriája. Ezek azonban nem a büntetőjog, hanem a közigazgatási jog kategóriájába tartoznak. E cselekmények enyhébb fokban veszélyesek a társadalomra, ezért ezek elkövetőivel szemben nem indokolt a súlyosabb, büntetőjogi fellépés. Éles határvonalat azonban nem húzhatunk a bűncselekmények és a szabálysértések közé, hiszen sok esetben nehézséget okoz annak eldöntése, hogy a szóban forgó cselekmény bűncselekménynek vagy szabálysértésnek minősítendő-e. (Például, ha valaki ellop a boltból egy 20.000 forint értékű whiskyt, az tulajdon elleni szabálysértést (lopás) követ el, ha viszont ugyanez az ital 20.001 forintba kerül, akkor a cselekmény minősítése már lopás vétsége.)

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.