Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


BÜNTETŐJOG

Talio: azonos sérelem okozása " szemet szemért…" elv.

Crimen: Közbűncselekmény

Delictum: Magánbűncselekmény

Zsűri: Polgárokból álló olyan testület, mely a felelősség alapját képező tényekben hivatott állást foglalni. A zsűri döntése mondja meg, hogy a vádlott bűnös - e és csak ez után következhet a bírói döntés, mely a büntetést megállapítja.

Büntetőpolitika: A cselekmények büntetendőségéről és az elkövetők megbüntetéséről kialakított nézetek összessége.

Szakmai büntetőpolitika: A foglalkozás gyakorlása során kárt okozó magatartásokra alkalmazták. / pl. orvosi műhiba/

Állami büntetőpolitika: Állami büntetőpolitikává akkor válik egy nézet, ha azt a parlament többsége elfogadja és törvény alapjául szolgál.

EU büntetőpolitikája: kétirányú változást eredményez     -     dekriminalizálás

-          kriminalizálás

Jogi tárgy: A norma védelmi célja; az a társadalmi érdek, érték, amelyet a büntetőjog védelemben részesít, vagyis az ellene irányuló meghatározott támadásokat bűncselekménnyé nyilvánítja. / pl. ember élete, testi épsége, jogai /

Nullum crimen, sine lege: Csak azt a mg-t lehet bűncselekménynek nyilvánítani, melyet elkövetése előtt a törvény annak nyilvánított.                  

Nulla poena, sine lege: Csak azt a büntetést lehet alkalmazni a bűncselekményre, melyet elkövetése előtt a törvény előírt.

JOGÁLLAM jellemző jegyei:

1.            Az állampolgárok jogai és kötelezettségei törvényekben vannak lefetetve

2.            Ezek előreláthatóak

3.            És kiszámíthatóak

4.            Nullum crimen sine lege

5.            Nulla poena sine lege

6.            Ártatlanság vélelme

7.            Visszaható hatály tilalma

8.            Analógia tilalma

9.            Határozatlan törvény tilalma

10.          Bíró alkotta jog tilalma

11.          Az elkövető terhére való kiteresztő értelmezés tilalma

12.          Kínzás tilalma

13.          Bírósági eljáráshoz való jog

14.          Védelemhez való jog

Büntetőjogi felelősségre vonás pozitív feltételei: A büntetőtörvény írja le azokat a feltételeket, kritériumokat, amelyekre a büntetőjogi felelősséget alapítani lehet.

Analógia: A törvényi szabály alkalmazása az egymáshoz hasonló, de törvényileg nem szabályozott egyes jogesetekre, a szabályozási hézagok kitöltése érdekében.

Gustav Radbruch: Törvényes jogtalanság és törvényfeletti jog - 1946

23/1990 AB: halálbüntetés eltörléséről

11/1992 AB: Az elévülésről

Büntetőjog legalitásának alkotmányos elve:

1.            törvény határozza meg a büntetendővé nyilvánított magatartásokat

2.            a bűncselekménnyé nyilvánításnak és a büntetéssel fenyegetésnek alkotmányos indokon kell alapulnia

3.            a bűnössé nyilvánítást a bíróság végzi el

4.            csak az elkövetéskor hatályos tv szerint lehet ítélkezni és büntetni

Rule of law - a jog uralma: A kormányzatnak nincs önkényes uralma a polgárok felett, a törvény előtti egyenlőséget a rendes bírósági eljárásban érvényesítik, és a polgárok személyes szabadságát konkrét jogszabályok fogalmazzák meg és védik.

Necessity test - szükségességi teszt: A demokratikus államok fennmaradásához elengedhetetlenül szükséges a jogok bizonyos korlátozása; ennek keretében az államok bizonyos mérlegelési sávval rendelkeznek, hogy eldönthessék, hogy szükséges - e az adott jog korlátozása és ha igen, milyen mértékben.

Forum delicti commissi: A bcs. elkövetésének helye

Forum domicilii: az elkövető honossága

Forum deprehensionis: az elkövető tartózkodási helye

Területi joghatóság: Az állam meghatározott földrajzi terület felett szuverenitást gyakorol, vagyis büntető joghatósága kiterjed az adott területen elkövetett valamennyi bűncselekményre.

Quasi területi joghatóság: Azokon a területeken érvényesül, melyek felett egy állam sem gyakorlo területi joghatóságot. / pl. nyílt tenger, légtér /

Személyi joghatóság: Az adott állampolgár államának fennhatósága alatt marad, bárhol is tartózkodik, vagyis külföldön is köteles betartani hazája törvényeit.

Aktív személyi elv: Az állam büntetőhatalma kiterjed az állampolgárai által külföldön elkövetett cselekményekre is.

Passzív személyi elv: Az állam védi állampolgárát külföldön, ha a külföldi állam nem fordít kellő gondot a védelmére.

Extraterritoriális joghatóság: Az állam büntetőhatalmát a külföldön elkövetett bcsk-re is kiterjeszti.

1.            Védelmi elv/reálprincípium: Külföldön külföldi által elkövetett olyan bcsk-re vonatkozik, melyek az állam belső vagy külső biztonságát veszélyeztetik.

2.            Egyetemes büntetőhatalom elve: Figyelmen kívül hagyja az elkövető/sértett honosságát, illetve az elkövetés helyét is. Nemzetközileg üldözendő bcsk-re vonatkozik.

3.            Képviseleti elv: Származékos joghatóságot teremt az elkövetés helyének és az elkövető tartózkodási helyének állama között. Ennek révén lehetőség nyílik a büntetőeljárás lefolytatására az elkövető tartózkodási helye szerinti államban, ha a joghatósággal egyébként rendelkező állam valamilyen okból nem képes lefolytatni az eljárást.

Ne bis in idem elve: Kétszeres eljárás tilalma. Senkivel szemben sem lehet büntetőeljárást indítani, vagy büntetést kiszabni olyan bűncselekmény miatt, amelyet külföldön már jogerősen elbíráltak.

Aut dedere aut punire: Az államok vagylagos kötelezettségét fejezi ki, mely szerint kötelesek vagy eljárni, vagy az elkövetőt egy másik államnak eljárás lefolytatására kiadni.

Büntető kódexek:

1.            Csemegi - kódex: 1878. Évi V.

2.            1961. Évi V.

3.            1978. Évi IV.

Kerettényállás: Olyan kodifikációs technika, mely nem rögzíti pontosan a tiltott magatartást, csak a büntetőjogi felelősség körülírásával, más jogágbeli jogsértésre utalással teszi lehetővé a megváltozott körülményekre történő alkalmazást.

Diszpozíció: Leírják a büntetendő mg-kat és a hozzájuk kapcsolódó büntetési tételeket. / különös rész /

1.            Egyszerű: Pontos, és egyértelmű pl. mást megöl

2.            Leíró: A fogalmak pontos meghatározása pl. lopás, csalás tényállásának meghatározása

3.            Utaló: Egy másik törvényi tényállásra utal

4.            Keret: Egy BTK-n kívüli jogszabályra vagy szakmai szabályra utal.

Büntetőjog forrásai

1.            hatályos BTK

2.            az adott jogrendszer egyéb törvényei

3.            bíróalkotta norma

4.            nemzetközi szerződések - nemzetközi humanitárius jogot sértő bcs-k

Jogalkalmazás: A tárgyi jogba foglalt általános normatételek egyedi esetekre történő alkalmazása.

Jogértelmezés: célja a törvényalkotó akaratának / ratio legis / feltárása. Értelmezés szintjei

1.            Nyelvtani értelmezés: Fogalmak jelentésére összpontosít

2.            Logikai értelmezés: több szabály logikai összevetése

3.            Rendszertani: más jogágakkal való összevetés

4.            Történeti: a törvényalkotó akaratára lehet vele következtetni.

Teleologikus/értékelő elemzési módszer: a szabályozás által eredetileg elérni kívánt cél elemzésével próbálja meghatározni a szabály üzenetét.

Kettős inkrimináció elve: Az adott bcs mindkét helyen -  a külföldi jog és a magyar jog szerint is - büntetendő. 4§ (1),a

Diplomciai mentesség: 1961 - Bécsi konvenció = Mentességet jelent a területi joghatóság alól.

Területenkívüliség: A diplomáciai rezidencia a küldő állam területének tekintendő.

Immunitás: 1963 - Bécsi konvenció = Konzul / Államfő esetében, mentességet jelent a területi joghatóság alól.

Menekültek három fajtája - De Vattel - 1758

1.            az országukban kialakult új rezsim körülményei között nem akarnak élni

2.            politikai bűnelkövetők

3.            ártatlan üldözöttek

Menedékjog: Az állam által nyújtott olyan védelem, melyet területén vagy hozzá tartozó más helyen olyan egyéneknek nyújt, akik ezt igénylik. Fajtái:

1.            Területi menedékjog: Az állam saját területén nyújt menedékhelyet.

2.            Diplomáciai menedékjog: pl. területenkívüliséget évező helyen nyújtja az állam a védelmet.

Jogfilozófia: A jog ésszerűségét vizsgálja, azt, hogy a jog szükségszerű, helyes megoldásokat ad - e.

Természetjog: az örökérvényű, helyes és igazságos jogelveket tekinti értékmérőnek.

Észjog - Kant: Az embereket megillető jogok és kötelezettségek a józn észből is levezethetőek.

Jogállam formai fogalma: TÖRVÉNY. Minden államhatalmi aktusnak a törvényen kell alapulnia.

Jogállam materiális fogalma: Az IGAZSÁGOSSÁG követelménye.

Büntetőjog dogmatikája: Alakítja ki a bjog fogalmi és intézményrendszerét. A következő normákat foglalja rendszerbe:

1.            belső törvények

2.            bíróalkotta jog

3.            nemzetközi jog

4.            ENSZ, Európa Tanács, EU ajánlásai

5.            Nemzetközi és hazai bírói gyakorlatban kialakult értelmezések

Büntetőjog: A dogmatika által rendszerbe foglalt azon normák összessége, melyek a büntetőjogi szankció alkalmazásának feltételeit rögzítik. 1. Normák összessége 2. Dogmatikai rendszerbe foglalva a joglogika szabályai szerint 3. Szankció alkalmazása

Szankció fajtái:            1. Intézkedések: Felelősségre vonás hiányában is alkalmazni lehet pl. intézeti gyógykezelés

                         2. Büntetőjogi büntetés: Csak h a bcs-t elkövető felelősségének megállapítására sor került.

Adminisztratív büntetőjog: Rendelkezéseit jogi személyekre is alkalmazni lehet.

Viktimológiai szemlélet: Az áldozattal foglalkozik

Formális jogellenesség: A nullum crimen sine lege elv tilalma - jogbiztonság kritériuma

Tényállásszerűség: Azon feltételek, melyeket a jogalkotó a büntetőjogi felelősségre vonáshoz előír.

Materiális jogellenesség: Arányos és hatékony jogtárgyvédelmet jelöl = az alkalmazott büntetőjogi szankció legyen arányos a jogvédte érdekek sérelmével.

Felróhatóság: Az a dogmatikai fogalom, amely a felelősségre vonás szubjektív feltételeinek büntetőpolitikai indokait magyarázza. 1. Életkor 2. Beszámítási képesség 3. Bűnösség 4. Elvárhatóság

Nyitott törvényi tényállás: Az elkövetési magatartást nem, csak az eredményt írja le a tv.

I.         OBJEKTÍV TÉNYÁLLÁSI ELEMEK:

1.            elkövetési tárgy - passzív alany: Azon fizikailag megragadható tárgy vagy személy, melyre a bűncselekmény elkövetési magatartása irányul. - esetleges tényállási elem

2.            cselekmény - elkövetési magatartás: A cselekmény objektíve akaratlagos és szubjektíve hatóképes emberi magatartás. - szükséges tényállási elem

Tiszta mulasztás: A mulasztás büntetőjogi norma mulasztását jelöli.

Vegyes mulasztás: Más jogágbeli norma mulasztása jelenik meg.

Kötelességkollízió: Ha a kötelességek teljesítése ütközik egymással, és az egyik kötelesség teljesítése azt eredményezi, hogy a másik kötelességgel szemben kötelességszegés jelenik meg, akkor a kötelességkollízió felmentést adhat az ez utóbbival járó felelősség alól. / pl. orvos nem tudja a közúti baleset minden sérültjét egyszerre ellátni /

3.            eredmény: Az a következmény, melyet a törvényi tényállás tartalmaz. - gyakori tényállási elem

Eredmények fajtái:

a)    sértő eredmény: Az a külvilágban megjelenő változás, mely a tevékenység következtében létrejött.

b)    Veszélyeztető eredmény: Azok a veszélyhelyzetek, melyek a sértő eredménnyel érintett elkövetési tárgyra vonatkoznak, de a törvényalkotó nem a sérelem okozását, hanem ennek a veszélyhelyzetnek az előidézését írja le tényállási elemként.

c)     Pszichikai eredmény: Ha az elkövetési magatartás hatására egy másik ember tesz vmit.

4.         okozati összefüggés: A cselekmény és az eredmény közötti okokat világítja meg.

a)            conditio sine qua non - feltételegyenlőségi elmélet: Minden feltétel egyenlő, vagyis minden cselekmény egyaránt oka volt a bekövetkezett eredménynek.

b)            Adekvát kauzalitás elmélete: A cselekmény és az eredmény közötti kapcsolat tipikus voltát vizsgálja. Vagyis ha az adott cselekménynek az adott eredmény nem volt tipikus következmények, akkor az  cselekmény nem oka az eredménynek.

c)            Relevanciaelmélet: Azt vizsgálja, hogy az adott cselekmény mennyire volt releváns az adott eredmény bekövetkezte szempontjából.

d)            Objektív beszámítás elmélete: Az objektíve előre nem látható következmények elhárítása senkitől sem várható el.

Együttes okozás: Ha a külső beavatkozás befolyásolta ugyan az eredmény bekövetkeztét, de a cselekmény enélkül is alkalmas lett volna az eredmény előidézésére. - nem zárja ki a felelősséget

Okozati lánc megszakadása: Az új beavatkozás már más bűncselekményt valósít meg. Kizárja a felelősséget, csak az új bcs-vel kapcsolatban áll fenn a felelősség.

II.        SZUBJEKTÍV TÉNYÁLLÁSI ELEMEK: az elkövető pszichés kapcsolata a bcs-vel.

Szándékosság: kívánja mg-je következményeit, vagy ezekbe belenyugszik

-           egyenes szándék: kívánja

-           eshetőleges szándék: belenyugszik annak bekövetkeztébe

Gondatlanság: könnyelműen bízik a következmények elmaradásában / nem tanúsítja a tőle elvárható figyelmet és körültekintést

-           tudatos gondatlanság - luxuria: könnyelműen bízik azok elmaradásában

-           hanyag gondatlanság - neglegentia: azért nem látja előre a következményeket, mert nem tanúsítja a tőle elvárható figyelmet / körültekintést.

Egyenes szándék: Ha az elkövető a tények tudata, ismerete mellett kívánja a társadalomra káros következmények bekövetkeztét, akkor azt mondjuk, hogy egyenes szándékkal cselekszik.

Eshetőleges szándék: Az elkövető mg-je következményeit nem kívánja; közömbös aziránt, hogy bekövetkezik - e. / nagyobb annak a valószínűsége, hogy ez a következmény bekövetkezik, mint annak, hogy elmarad./

Tudatos gondatlanság: Annak nagyobb a lehetősége, hogy a következmény elmarad, így könnyelműen bizakodik

Célzat: Milyen célból tevékenykedett az elkövető pl. "azért hogy" formula

Motívum: Milyen indokból tevékenykedett az elkövető pl. "aljas indokból"

Bűncselekmények fajtái:

-           szándékos

-           gondatlan

-           vegyes bűnösség: ha a bcs-ben szándékos és gondatlan elemek keverednek

Alapeset: A befejezett tettesi bcs-t tartalmazza

Minősített eset: A bcs leírása további objektív / szubjektív elemekkel bővül.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.