Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az offshore, a szervezett bűnözés és a biztonság

Mégis, amikor adóparadicsomokról vagy offshore pénzügyi centrumokról beszélünk, elsősorban kis országokra vagy protektorátusokra gondolunk.
Valójában még az Amerikai Egyesült Állomok egyes államaiban is hoztok olyon szabályokat, amelyek elősegítik az offshore működést.
Az offshore szó maga területenkívüliséget jelent. Az adott állam engedélyezi termelő- és szolgáltató cégek, bankok és biztosítók alapítását, azzal a feltétellel, hagy ezek tevékenységüket kizárólag más államban fejtik ki. Az, hagy az offshore tevékenység egyre inkább negatív megítélésűvé vált, az ezzel összefüggő cégalapítási, felügyeleti és működtetési szabályoknak tudható be. Az offshore tevékenység önmagában ugyanis sem nem szabályellenes, sem nem kóros. Ugyanakkor tudható, egyes offshore centrumok Lehetővé teszik azt, hagy olyan vállalkozások alakuljanak náluk, ahol az alapítók névtelenségbe burkolóznak, sőt a társaság ügyvezetését is a kis államok vagy szigetek Lakosaiból verbuválják, anélkül, hagy azoknak bármilyen rálátásuk lenne az üzlet vitelére, tehát érthető a szervezett bűnözői érdeklődés ezen területek iránt. Nagyon sok államban - különösen az újonnan alakult offshore pénzügyi centrumoknál - egyáltalán nincs ellenőrzés, a bankfelügyeleti vagy biztosítás felügyeleti tevékenység ismeretlen, miközben a centrumok igen szigorú banktitok- és üzlettitok - szabályozást Léptettek életbe. Figyelemre méltó az is, hagy a korábban alapított, hagyományos offshore területek a jogi és a pénzügyi szabályozásban sakkal előbbre járnak, mint az offshore pénzügyi szolgáltatások piacára újonnan belépők. Éles verseny figyelhető meg ezek között a területek között, és új tendencia is körvonalazódik: a nemzetközi tőke nagyon hamar elfordul azoktól az offshore centrumoktól, amelyek szigorú bankfelügyeleti vagy biztosítás felügyeleti szabályokat Léptetnek életbe, avagy kétoldalú megállapodást kötnek a világ vezető államaival a pénzmosás visszaszorítása érdekében. Ugyanígy gyorsan áttelepítik pénzügyi alapjaikat akkor, ha Lazítanak a bank- és üzleti titok szabályozásán, vagy együttműködést alakítanak ki a nemzetközi szervezetekkel, például az interpollal. A világ offshore centrumainak átrendeződése azt jelenti, hagy előtérbe kerülnek az ázsiai és a csendes- óceáni területek, valamint a karibi-térség déli részébe települnek át a különböző gazdasági formációk.
Az offshore bankszakma (offshore banking} megjelenésére a Szovjetunió létrejötte után került sor. A fiatal állam félt attól, hogy az Amerikai Egyesült Államok az ott lévő orosz letéteket, javakat lefoglalja, ezért Londonba telepítette át azokat. Ezek elsősorban dollárletéteket jelentettek. Ekkor a1akultak ki azok a szabályok, amelyek lehetővé tették, hogy egy országban a különböző bankok és letétkezelők más szabályok alapján működjenek, mint a többiek. A Szovjetunió ugyanis garanciát kért, hogy ezeket a letéteket az angol állam nem adóztathatja meg, és nem kobozza el. A londoni City egyébként is nagyfokú önállósággal bírt, és mint a pénzügyi világ akkori központja, lehetővé tette különböző pénzügyi tranzakcióknak az egész világon való lebonyolítását. Az 1960-as években sok ország fizetésimérleg-válsággal küszködött, aminek következtében ezen országok liberalizálták a pénzügyi intézményeikre vonatkozó szabályozásokat. Erre az időre tehető az is, amikor a privát kereskedelmi bankok nemcsak rövid távú, hanem hosszú távú betéteket is gyűjteni kezdtek. Ennek következtében a pénzügyi piacokon közvetlen versenytársai lettek mind a vállalkozásoknak, mind pedig a hiteleket felvevő kormányoknak. Az 1970-es években lezajlott olajválságok felborították a világ pénzügyi egyensúlyát. Az olajtermelő országok hatalmas tőkefelesleggel rendelkeztek, míg az olajfelhasználók kénytelenek voltak hiteleket felvenni. Egy idő után csökkent a jelentős országoknak az olajtól való függése, hiszen a magas olajárak mellett kifizetődő volt például az északi-tengeri olajat is kibányászni. Ezenkívül a gázfelhasználás, valamint az atomenergia felhasználásának növelésével próbáltak a csapdából kikerülni. A világ pénzügyi rendszerében azonban még mindig nagy mennyiségű szabad tőke áramlott, és a pénzügyi világ igyekezett olyan területeken csoportosítani ezeket a tőkéket, ahol nem akadályozta őket az egyes nemzetállamok szabályozása vagy felügyelete, ugyanakkor a nemzetállamok hiába liberalizálták a pénzügyi szabályozóikat, hiába csökkentették az adók vagy a letétek mértékét, az offshore területek terjedése tovább folytatódott.
Az offshore bankszakma megjelenése után más pénzügyi intézmények (főként a biztosítók), sőt termelő- és szolgáltatócégek is kezdtek "offshore - ban gondolkozni". Erre őket elsősorban az a nemzetközi verseny késztette, amelynek során azok a cégek, amelyek az offshore területeken adómentességet élveztek, versenyelőnybe kerültek azokkal szemben, amelyek a nemzetállamok keretén belül különböző adó-, illeték- és társadalombiztosítási díj-befizetési kötelezettségekkel voltak leterhelve.
Az offshore pénzügyi centrumok látványosan terjednek. Tőkéjüket tekintve az éves növekedés elérte a 6,4%-ot, 1992-1997 között 3,5 trillió USD-róI4 trillió USD-ra nőtt a kezelt vagyon nagysága. 1997 végére a világ összes, határon átnyúló tőkeműveletének 54%-át az offshore területek végezték.5 Az ENSZ Offshore Fórum véleménye szerint 1998. december 31-én 55 offshore pénzügyi szolgáltató centrumban összesen 4051 bank és 2 473 820 nemzetközi üzleti cég és mentességet élvező vállalkozás működött.6 A területek szerinti megoszlás: Afrika és a Közép-Kelet: 7 centrum, 256 bank és 211 000 cég, Ázsia és a Csendes-óceán térsége: 13 centrum, 760 bank, 717 120 vállalkozás, a karibi-térség és Latin-Amerika: 21 centrum, 1774 bank, 919 800 vállalkozás, Európa: 14 centrum, 1261 bank, 625 920 vállalkozás. Megkezdődött az offshore területek specializálódása is. Van, amely a bankokra, van, amely a biztosítókra szakosodott, mások a hajóbejegyzés, az ingatlan vagy éppen a szellemi tulajdon szakértőjének számítanak. Az is megfigyelhető, hogy míg a hagyományos offshore centrumok igyekeznek a nemzetközileg elfogadható minőségű szabályozásokat bevezetni, addig etikátlan jogi és pénzügyi szakértők újabb és újabb szigetállamban bírják rá a vezetőket arra, hogy offshore szabályozásokat vezessenek be. Nem ritka, hogy ezen szegény államok GDP-jének 45-50%-a is ebből a tevékenységbál származik. A minimális, gyakran egyösszegű -a forgalomtál független - adózás, a névleges ügyvezetők fizetése, valamint a postaforgalom adja ezen területek bevételét. A hagyományos és rendkívül jól szervezett offshore pénzügyi centrumokban pedig az is előfordul, hogy az adott terület GDP-jének 90%-a az offshore pénzügyi ipar szolgáltatásaiból származik. Azért, hogy az adott független állam minél több pénzügyi szolgáltatót tudjon magához vonzani, a nemzetállamok jogi szabályozásaikkal versenyre kelnek egymással. Amelyik nagyobb kedvezményt ígér a pénzügyi szolgáltatóknak, amelyik nagyobb titkosságot biztosít a tőketulajdonosnak, az a versenyben az élre kerülhet.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.